|
A ‘Belgrádi magnélküli’ (más néven Belgrádi magvatlan vagy Beogradska bezsemena) egy kiváló minőségű, középérésű magnélküli csemegeszőlő-fajta, amely tetszetős fürtjei, ropogós húsú bogyói és magmentes szerkezete miatt az egyik legkedveltebb választás a házikertekben. Szerbiában nemesítették a Nagy bíbor (Kardinal) és a Magnélküli fehér (Thompson Seedless / Szultán) keresztezésével. Szeptember közepe-vége felé érik, bogyói a magnélküli fajták között kifejezetten nagynak számítanak. Héja sárgászöld, a napos oldalon gyönyörű aranybarna vagy rozsdás árnyalattal, húsa lédús, ropogós és kellemesen édes.
A tőke erőteljes növekedésű, bőtermő és öntermékeny, így külön porzópárt nem igényel. Legszebben meleg, napos fekvésben, tápanyagban gazdag talajon fejlődik. Erős növekedési erélye miatt kordonos művelésre és házikerti lugasok kialakítására egyaránt kiválóan alkalmas.
Főbb jellemzők röviden:
-
Botanikai név: Vitis vinifera ‘Beogradska Bezsemena’ (Belgrádi magnélküli)
-
Magyar név: ‘Belgrádi magnélküli’ / ‘Belgrádi magvatlan’ csemegeszőlő
-
Érési idő: középérésű (szeptember közepe – vége)
-
Gyümölcs: mutatós, nagy, ovális, sárgászöld/aranybarna, teljesen magnélküli, ropogós, harmonikusan édes
-
Fürt: középnagy vagy nagy (300–500 g), tetszetős, kúpos vagy piramis alakú
-
Növekedés: erős növekedésű, bőtermő
-
Megporzás: öntermékeny, porzópár nem szükséges
-
Termőhely igénye: napos, meleg fekvés; tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj
-
Felhasználás: friss fogyasztásra, asztali szőlőként, lugasra és kordonra egyaránt kiváló
|