Mi baja a növényemnek? Mitől sárgul a levél és hullik le?
Így ősszel sokszor megkapjuk vásárlóktól azt a kérdést, hogy kedvenc növényeik elkezdtek besárgulni és hullajtják leveleiket, pedig rendesen vannak öntözve, tápozva, kényesztetve, mégis mi bajuk lehet? Akár a frissen ültetett növényekről, akár a már korosabb, begyökeresedett egyedekről van szó, mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a növényvilág legfestőibb természeti jelenségével állunk szemben. Teljesen normális a lombhullató növények őszi lombszíneződése, majd a lombhullás. Úgyhogy ne tessék pánikolni!
Ősszel lelassul a természet, az egyre rövidebb nappalok és a hőmérséklet csökkenés miatt lassul a fotoszintézis és fokozatosan leáll a növények klorofill termelése (a klorofilltól zöldek a növények), így láthatóvá válik a többi pigment. A feltűnő őszi lombszínt adó karotinoidok (sárga és narancssárga), valamint az antocianidok (piros) lesznek dominánsak. A színváltozást követően a levelek lehullanak, jelezvén, hogy a növény felkészült a télre és a zord időszakot lombnélküli állapotban vészeli át. Olyan ez, mint egyes állatfajoknál a téli álom. Spórolás az energiával.
A lombhullató növények mesterei a tápanyagok raktározásának. A téli hónapokban a gyökerükben és a fás részekben elraktározott tápanyagaikból élnek, majd tavasszal újra kirobbantják energiatermelő „napelemeiket” (levelek), mely visszatölti a lemerült készleteket.
Egy kis ízelítő a legszebb őszi lombszínt adó kerti növényekből, avagy, ha színpompás őszi kertet szeretnél, akkor ezekkel egészítsd ki a képet:
Fásszárúak:
vadszőlő (Parthenocissus), perzsa varázsfa (Parrotia), szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus), ecetfa (Rhus typhina), ámbrafa (Liquidambar), japán szentfa (Nandina domestica), cserszömörce (Cotinus coggygria), tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia), japánjuhar (Acer palmatum), páfrányfenyő (Ginkgo biloba), rézvörös fanyarka (Amelanchier), feketeberkenye (Aronia)…
Lágyszárú évelők:
tarackoló kékgyökér (Ceratostigma), vörös alangfű (Imperata), vesszős köles (Panicum virgatum), kólaüröm (Artemisia abrotanum), kékcsillag (Amsonia), réti füzény és vesszős füzény (Lythrum salicaria és L. virgatum), léggömbvirág (Platycodon)…
Őszi hagymások ültetése
Októbertől már ültethetők a tavasszal virágzó virághagymák. Érdemes a kertet úgy kialakítani, hogy folyamatosan egész éven át legyenek benne virágzó növények, és mint tudjuk – bár nem árt néha ismételten felhívni erre a figyelmet – az évelők évszakjelző növények! Egy-egy faj 1-2-3 hónapig virágzik, majd lombjával és termésével díszít az év hátralévő részében. A színpompás kert titka a jó növényválasztás, ha a virágzó fajok/fajták váltják egymást.
A virágpompa a hagymás növényekkel indul koratavasszal. A téltemető, hóvirág, krókusz, gyöngyike, nárcisz, tulipán ismert virágzási sorrendjét a prérigyertya, majd a díszhagymák követik egészen nyár végéig. A hagymás növények helyes megválasztásával valóban áthidalhatók a többi évelő fajok virágzása közötti szünetek.
A virághagymák legkésőbb karácsonyig kerüljenek kiültetésre, hiszen ők a tél folyamán gyökeresednek és már január végétől hozhatják virágaikat. Ne halogassuk az ültetésüket, mert ha nincs időben elültetve, a hagyma elpusztulhat.
Készíthetünk nagyobb cserépbe vagy agyagtálba hagymás összeültetést is, úgynevezett tavaszi virághagyma lasagnét. Ősszel ültessük a különböző hagymás fajokat rétegezve a cserépbe tápanyagdús, jó vízáteresztő virágföldbe, hiszen a hagymák nem szeretik a pangó vizet. A korábban felsorolt őszi ültetésű hagymák igénylik a téli hideget, ezért semmiképpen se vigyük be őket fagymentes helyre! Hagyjuk a teraszon, bejárat mellett, stb. Majd kibújnak, ha eljött az idő, addig is kéthetente öntözzük meg a tél folyamán, főleg, ha tető alá tesszük. Ugyanúgy aprószemű fenyőkéreggel mulcsozhatjuk a cserép földfelszínét, mint az évelőágyásokat.
Őshonos vadvirágok őszi magvetése
Egyre súlyosabbá válik életünkben az ökológiai válság. Már saját kertünkben is tapasztalhatjuk, hogy sokkal kevesebb a beporzó, mint 10-15 éve. Ez azért is létfontosságú probléma, mert élelmiszernövényeink 75%-a rovarbeporzású, vagyis ha nincsenek rovarok, nem lesz termés és óriási élelmiszerhiány és káosz lehet úrrá a világon, ha nem teszünk lépéseket a rovarok megmentéséért. Elsősorban a vegyszeres nagyüzemi, monokultúrás mezőgazdasági ipar okozza a beporzók eltűnését, de a városok terjeszkedése, a természetes élőhelyek beépítése is hasonló léptékben gyéríti életfeltételeiket.
Sokan a háziméhre gondolnak, ha elhangzik a „beporzó” kifejezés, azonban érdemes tudni, hogy 700 méhféle él Magyarországon. De nem csak a méhek végzik a növények beporzását, hanem rengeteg egyéb rovar is, pl. szabóméh, pöszörlégy, zengőlégy, pillangó (4 faj él Magyarországon, a többi lepke), szender, kék fadongó, poszméh, stb.
Nagyon sok beporzó generalista, vagyis mindegy neki, hogy milyen növényről szedi a nektárt, pollent, viszont a lepkék hernyói specialisták. Nagyon „finnyásak”, ami azt jelenti, hogy egy-egy tápnövényük van, vagyis egyetlen növényfaj levelén képesek csak táplálkozni. Pl. a kis apollólepke hernyójának tápnövényei a keltike (Corydalis) fajok, a vérfű hangyaboglárka pedig csak az őszi vérfűn (Sanguisorba officinalis) képes táplálkozni. Ezeknek a beporzó fajoknak a fennmaradása szorosan összefügg a tápnövényük jelenlétével. Őshonos beporzóink tápnövényei minden esetben őshonos növényfajok. Ezért nagyon fontos, hogy kertünkben minél több őshonos növényt is ültessünk! Kifejlett imágóként már beérik az idegenhonos nyáriorgonával, kasvirággal, ernyős verbénával, stb.
Az őshonos növények magjainak szüksége van hideghatásra a csírázáshoz, hiszen gondoljunk csak bele, hogy a természetben ősszel szórják el magjukat és csak tavasszal kelnek ki. A hideghatás szakítja meg a magnyugalmat (dormancia), és így a melegebb idő beálltával indulhat a csírázás. Ezért javasoljuk az őshonos magkeverékek vetését inkább ősszel, mint tavasszal, továbbá gyomosodás ellen is jobb az őszi vetés. Így helyzeti előnyhöz juthatnak a vetett növények a gyomokkal szemben.
Itt az ősz, még október során bátran vethetitek Török Zita őshonos vadvirág magkeverékeit a beporzók segítésére.
Diófametszés és a diólevél dilemmája
Még októberben metszhető a diófa, később már kockázatos hozzányúlni, hiszen nagyon korán megindul nála a gyökérnyomás és nagyobb ágak levágásakor képes „elvérezni”. Ha kifutunk a dió metszési időszakából, mely a szeptember-október, akkor már csak tisztító metszéseket végezzünk, vagyis csak az egyértelműen száraz ágakat, gallyakat metszük le.
A nagy, idős diófák meghálálják, ha 5 évente át vannak nézve egy profi faápoló által, aki kiritkítja a koronát, kiválogatja az elszáradt és beteg részeket. Ez egyben egy egészségügyi vizsgálat is. A fa hosszú távú, minél jobb egészségek örvendő megtartása a cél.
Ahogy a fák visszavonják tápanyagaikat, hogy felkészüljenek a télre, a levelek lehullanak. A diófa (Juglans regia) levele juglont tartalmaz, mely egy természetes csírázást gátló vegyület. A növényvilágban rengeteg faj alkalmazza az allelopátia fegyverét, hogy teret csináljon magának, melynek lényege, hogy más növény ne tolakodjon be az ő területére. Verseny folyik a fényért, vízért és a tápanyagokért. A lehullott diólevél is tartalmazza a juglont, mely 2 év alatt bomlik le. A komposztált diólevél ugyanolyan érték, mint bármely más szerves kerti hulladék, ezért ne vitessük el, és főleg ne égessük el!
Aktuális bio növényvédelem
A hidegben fertőző gombák ellen itt az idő védekezni. A cseresznye és meggy monília, valamint az őszibarackot támadó tafrinás levélsodródás ellen nagyon nehéz természetes szerekkel felvenni a versenyt. Szerencsére magyar kutatók megtalálták a megoldást egy növény belsejében élő gomba képében.
A Tricho Immunt, a Trichoderma gomba hatóanyagú permetezőszert, ősszel érdemes kijuttatni, amíg van lomb a fákon. A hasznos gomba átszövi, kolonizálja a növény szöveteit és ezáltal belülről védi a növényt a külső káros gombatámadásoktól.
A Tricho Immun hatékony a következő kórokozók ellen:
őszibarack tafrina (Taphrina deformans); csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa, Monilinia fructigena); paradicsomvész (Phytophtora infestans); uborka peronoszpóra (Peronospora sp.); almafa varasodás (Venturia inaequalis); szőlő peronoszpóra és botritisz…
Több felhasználó jelezte, hogy a gyep gombás betegségei ellen is hatékony volt a Tricho Immun. Legyengült örökzöldek - tuja, hamisciprus, babérmeggy, fagyal, boróka, fenyőfélék, stb. – szintén jól reagáltak a Tricho Immun és Asco Alga kezelésre.
A Tricho Immun csak a Danuba Garden algatermékeivel keverhető, az Asco Algával és a Kelpakkal. Nagyon fontos, ha a permetezőben korábban gombaölőszer volt, akkor a Tricho Immun (ami egy gomba) bekeverése előtt alaposan mossuk ki. Vagy ha van rá lehetőség, akkor legyen egy külön permetező kinevezve a bioszerek használatára.
Őszi hangulat az erkélyen, teraszon, ház körül
Balkonládák frissítése
A hűvös idő beálltával a klasszikus melegigényes egynyári növények ideje lejárt. Itt az idő lecserélni a petúnia, begónia, balkon aranya, rózsameténg, bakopa, celózia, díszbatáta, stb. egynyári növényeinket az „egytéli” árvácskára, díszkáposztára, csarabra (Calluna), hangára (Erica)…
Tökfaragás
Beértek a dísztökök! Ahogy vásárlóink megszokhatták, minden évben elárasztja kertészetünket a temérdek súlyosabbnál-súlyosabb faragni való tök és a kisebb, vicces formájú dísztök. Óriási a választék, úgyhogy senki nem marad tök nélkül, aki októberben hozzánk látogat!
A porta ősziesítésének része a termésekkel-terményekkel és narancssárga halloween tökökkel történő dekorálás. Az őszi hangulatnak része az érett tök, és aki túlfűtött kreativitását szeretné kiélni, az bátran vágjon neki a tökfaragásnak.
Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2025. október