Aktuális teendők a kertben - AUGUSZTUS

Kertépítés-átalakítás előkészületei

Amint becsöngetnek a gyerekeknek az iskolában, a családi nyaralást túlélő szülők többsége alig várja, hogy kellemes őszi kertészkedés formájában kiélvezhesse a csendet és nyugalmat a ház körül. Aki úgy érzi, hogy elkél egy profi kerttervező, szaktanácsadó vagy esetleg kertépítői segítség az ősszel, az ne habozzon, kérjen időpontot minél előbb, mert a jó szakemberek 1-1,5 hónappal előre be vannak táblázva! Addig is szedjük össze a gondolatainkat, fotózzuk alaposan körbe a kertet/kertrészletet, ami fejlesztésre szorul. Gyűjtsünk ötleteket, inspirálódjunk, olvassunk utána a kívánt növényeknek, stb. Egy kerttervező is csak úgy tud segíteni, ha van valami alapgondolat, elvárás, amin el lehet indulni. Merjünk nagyot álmodni, majd az ökológiai lehetőségekhez mérten közeledjünk a megvalósíthatóság felé.

A kertben a növények domináljanak és az ÉLET-et ünnepelje minden egyéb épített, szervetlen kis „kavicsmolekula” is. A lebetonozott kertek, melyek nyomokban növényt is tartalmaztak, mára kimentek a divatból. A kert nem a beton és műfű alkotta ökológiai sivatagot jelenti! Sajnos még mindig sok embernek ez újdonságot jelent, annyira eltávolodtak a természettől. Szomorú, de azt kell mondanom, hogy aki a kertben is mesterséges, műanyag környezetet szeretne, annak nem való kert!

A kerttervezéskor átgondolandó szempontok:

1.     Környezeti szempontok

A terület adottságaiból kell kiindulnunk, mint pl. a talaj, a hőmérséklet, a fényviszonyok és a víz jelenléte/öntözési lehetőségek. A kert „terek rendszere”, és minden terület besorolható valamely ökoszisztémába, kerti élőhely kategóriába. Ennek megfelelően pedig listázhatók a területre alkalmas növényfajok: pl. fák alatti árnyék, napos virágágyás, sziklakert, tópart, stb. és ezek átmenetei. Megfelelő növényt a megfelelő helyre!

2.     Használati cél szempontjai

A kert egy tudatosan létrehozott funkcionális tér, vagyis a kert tervezésekor már tudnunk kell, hogy mi lesz a terület fő feladata. A kerti funkciók sokfélék lehetnek: pl. pihenés, napozás, sportolás (foci, jóga), állattartás (kutya, tyúk, teknős), madármegfigyelés (madárbarát kert), veteményes, gyümölcsös, sütögető, hinta…. A kert kialakítása, anyaghasználata, fenntartás-igénye a kert funkcióitól függ. Itt kell átgondolni azt is, hogy ki fogja fenntartani a kertet, a tulajdonos szeret-e kertészkedni és van-e rá ideje vagy kertészt fog hívni?

3.     Esztétikai szempontok

A jól megtervezett kert nem csupán egymás mellé pakolt elemek sora, hanem tartalommal rendelkezik, a részletek egymáshoz kapcsolódnak, kompozíciót alkotnak, mely szerencsés esetben harmonikus, szép, jól eső érzéssel tölti el a kert használóját. Érdemes átgondolni, milyen hangulatú kertre vágyunk, akár a szín- illetve formavilág tekintetében. A szabályos, mértani vonalak tetszenek jobban, vagy inkább a természetet utánzó lágyabb hullámzó vonalvezetés?

4.     Gyakorlati, műszaki szempontok

A rengeteg szép ötletnek megvalósíthatónak kell lennie. Ebben nagyon sokat segíthet egy tapasztalt kerttervező vagy kertépítő (szerencsés esetben a kettő ugyanaz a személy). Az anyag- és növényismeretnek azért van óriási jelentősége, hogy ténylegesen megvalósítható, hosszú ideig funkcióját ellátó, fenntartható kertet tudjunk létrehozni. A kertnek mindenekelőtt biztonságosnak kell lennie bármely időjárási viszontagság közepette (szakadó eső, jég), valamint meg kell felelnie a hatályos törvényi előírásoknak (helyi építési szabályzat) is.

5.     Gazdasági szempontok

Sokszor előfordul az a két ellentétes célkitűzés, hogy a kert magas minőségét minél alacsonyabb költségekkel érjük el. A kettő között csak egy tapasztalt tervező képes egyensúlyt teremteni. Minden jó kert egy jó kerttervvel indul! Ha a megfelelő helyre sikerül kiválasztani a megfelelő növényt, akkor hosszú éveken, évtizedeken át gyönyörködhetünk benne. Nagyon szomorú, ha valamilyen tervezői vagy kivitelezési hiba miatt elpusztul egy növény, ezért nem mindegy, hogy ki és hogyan csinálja. Sokkal drágább duplán dolgozni, mint elsőre jól.

Nyárvégi metszések

Már az előző, júliusi kerti teendők cikkünkben elég részletesen írtunk arról, hogy hogyan, mikor és mely növényeket érdemes nyáron metszeni. Így az ott leírtak továbbra is érvényesek, úgyhogy nem árt újra olvasni. A gyümölcsfák zöldmetszését nem szabad elhanyagolni, ahogyan a levendulát se felejtsétek el visszavágni, formázni (csak a zöld részig, a fásba ne vágjatok bele), valamint ha hosszan szeretnétek gyönyörködni a rózsákban, akkor az elnyílt virágokat csipkedjétek le, hogy minél előbb új bimbókat tudjon nevelni.

Fontos ennél a témánál egy alfejezetet közbe szúrnom: „Nyári NEM metszések”, vagyis mit ne metszünk most még véletlenül se! Elsősorban itt a termésükkel, száraz virágjukkal díszítő dísznövényekre gondolok, melyek közül jó néhány hasznos állatok tápláléka vagy téli búvóhelye lehet: kasvirág (Echinacea), kúpvirág (Rudbeckia), sédkender (Eupatorium), díszcsorba (Liatris), verbéna/vasfű (Verbena), cickafark (Achillea), menyecskeszem (Coreopsis), díszhagyma (Allium), ánizsizsóp (Agastache). Hogy mely növényeket érdemes madárbarát kertbe ültetni, arról korábbi, „A természetközeli biodiverz kert kialakítása” című cikkünkben olvashatsz.

Azt remélem, hogy már sokan tudjátok, hogy évelő növényeket soha nem metszünk vissza ősszel, a tél előtt, és nem takarítjuk el a „zöldhulladékot” az ágyásokból! A legtöbb lágyszárú évelő növény és díszfű bebarnulva, megszáradva, struktúrájával, érdekes sziluettjével (pl. kis-ázsiai macskahere/Phlomis russeliana) egész télen át díszíti a kertet. Ezért nem bántjuk. Az évelők tövig történő visszavágása tél végén, koratavasszal történik (február). A nyesedéket pedig felaprítva szétterítjük az ágyásban (kivéve sziklakert, kavicskert - kaviccsal takart extrém szárazságtűrő ágyás), lemulcsozzuk önmagával, hogy helyben komposztálódjon.

Az ősszel virágzó növények nagy része már bimbós állapotban van, ezért most őket sem metszük meg: őszirózsa (Aster), szellőrózsa (Anemone), kékszakáll (Caryopteris), pompás varjúháj (Sedum spectabile), japán varjúháj (Sedum cauticola), kárpáti varjúháj (Sedum telephium)…

Hamarosan színesednek a kínai lilabogyó cserje (Callicarpa) termései is, így őt se bántsuk már idén.

A fekete berkenye (Aronia) bogyói pár héten belül teljesen megérnek. Ha megfogjuk és könnyen lejön a termés, akkor készen van, szedhető. Nyersen fogyasztva szokni kell az ízét, de szörpnek elkészítve az egyik legfinomabb és legegészségesebb ital, amit csak el tudunk képzelni! Ha mi nem szedjük le, akkor a madarak megeszik, így nagyon jó madárbarát kerti bogyós cserje, mely sövénynek is remekül működik.

Sövény telepítés

Ősszel sokan nekiugranak a sövénytelepítésnek. Mivel a kertészetekben a cserjék nagy része konténeres/cserepes kivitelben kapható, így az a jó hírünk van, hogy ezek bármikor ültethetők, nem csak ősszel és tavasszal. Az más dolog, hogy a kertésznek mikor van kedve ültetni, az nem szakmai szempont. Minden évtizedben van 2-3 olyan „növényceleb”, mely elcsábítja a kezdő hobbikertészeket. Hiszen mire vágyik minden friss kerttulajdonos? Gyorsan nőjön, örökzöld legyen, minél jobban és gyorsan takarjon, megteremtve a meghitt, privát légkört saját kertünkben.

A legnépszerűbb örökzöld sövénynövények napjainkban a leylandi hamisciprus, a babérmeggy és a korallberkenye. Mindegyik idegenhonos, tápanyag- és vízigényes, valamint savanyú pH-jú talajt kedvel, legalábbis ilyen közegben lesz igazán szép és egészséges.

Azonban egy csomó, klímaváltozással kompatibilis, kevésbé problémás alternatíva létezik örökzöld sövényre.

Nem csupán örökzöld lombjukkal díszítenek, de ezek közül többnek is illatos virága van, mely plusz ökológiai hasznot jelent, hiszen táplálékot nyújtanak a beporzó rovaroknak.

Sövény telepítésekor gondoljuk át, hogy pontosan melyik évszakban milyen funkciót is várunk el egy sövénytől. Ha csak tavasszal és nyáron vagyunk kint a kertben, akkor biztos, hogy szükséges örökzöld sövény? Vagy muszáj-e, hogy körben mindenhol örökzöld sövény legyen? Ha a használathoz mérjük a sövény felé támasztott elvárásainkat, lehet, hogy kiderül, hogy elférne a kertben egy vegyes fajösszetételű, rovar- és madárbarát, akár őshonos, lombhullató cserjéket is tartalmazó sövény.

A sokféleség stabilitást hoz. A vegyes növény összeültetésekben sokkal nehezebben találják meg a kártevők a számukra ideális tápnövényüket. A felsorolt fajok nyírott sövényként is szépen takarnak, az év nagy részében tökéletesen tudják, amit egy sövénynek tudnia kell. A leylandi-babérmeggy-korallberkenye sövényen túl is számtalan megoldás létezik!

Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2025. augusztus